Ez a könyv számomra nagy elvárásokhoz volt kötve. Talán ezért történt az, hogy nem olvastam ki teljesen, vagy csak éppen rossz időszakba került a kezembe. Nem tudom.Tartalom:
E könyv lapjain Selby első nagy műve, az "Utolsó letérő Brooklyn felé" szereplőinek gyermekei adnak egymásnak találkát, akik ugyanazon a helyszínen, de -ha lehet- még kilátástalanabb életet élnek, mint szüleik az ötvenes években. Harry és társai az egyre gyorsabban lefelé tekeredő spirálban görcsösen ragaszkodnak a majdani szebb élet reményéhez, az "amerikai álomhoz".
Először is szeretnék bocsánatot kérni, hogy ilyen későn jellemzem a könyvet. A könyv drogosokról szól, akiknek az életek válságban van, vagy szimpla életcél hiányban szenvednek. Az ember azt mondja erre: ,,Tyűha, de jó kis elgondolkodtató könyv lehet!". Nos ez a könyv film alapján megírott, ezért az olvasása elég nehézkes. Nagyon sok szleng szerepel benne és a párbeszédig nincsenek megjelölve, csupán elvannak rejtve a leírásban. Sokszor úgy kell kibogarászni, hogy ki mit is mondott. Ezért akik nem olvasnak sűrűn, vagy kezdő olvasók azoknak nem ajánlom. Viszont akik szeretnek olvasni és úgy gondolják, hogy érdekli őket ez a könyv azt ajánlom, hogy ne adják fel, mert ahogy olvassa az ember egyre izgalmasabb lesz és egyre jobban érdeklődik a könyvben szereplő emberek iránt. Vajon mi készteti őket arra, hogy drogozzanak? Vajon mit érezhetnek ebben az állapotban? Érdekes és meglepő.
Ennek a könyvnek a Kicsit más... kategóriát választottam. Azt hiszem egyértelmű miért.
